1885

Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").

Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belsőégésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.

Az első világháborúig az Indian volt a legnagyobb motorkerékpár gyártó. Évente kb. 20000 motort állított elő. 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították. Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó. 

Magyarországon már az 1930-as évektől kezdve gyártottak segédmotorokat. A Weiss Manfréd gyára által készített WM Csepel motorokat az akkori szabályoknak megfelelően 100 köbcentiméteres erőforrás hajtotta, amelynek 37,5 kg-os saját tömeget kellett mozgatnia. A II. világháború után ezeket a motorokat nagymotornak fejlesztették tovább és a jogszabályi környezet is megváltozott, ezért új segédmotoros kerékpárra volt szükség. Ezt 1955-ben a Dongó segédmotorral valósították meg, amelyet kerékpárra lehetett szerelni. A motorka azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem tudta teljes értékű motorizált járművé varázsolni a kerékpárt. Ezért egy új, önálló mopedet (pedállal is hajtható, de önállóan motorral haladni képes segédmotorkerékpár) kellett fejleszteni.

A fejlesztés során a külföldi tapasztalatokat vették alapul, amelyek azt mutatták, hogy a mopedek mellett az 50 cm³-es törperobogók is rendkívül népszerűek. Ezért a gyártási költségek csökkentése érdekében egy mopedet és egy törperobogót terveztek azonos erőforrással. A motort a székesfehérvári Vadásztölténygyár szállította, amely fölös kapacitását kötötte le ezzel a munkával. A moped a Berva, míg a törperobogó a Panni nevet kapta.

A Berva összeszerelését - szintén kapacitás-kihasználási okokból - az egri Finomszerelvénygyárban végezték. A gyártás 1958-ban indult, az 1,5 lóerős, kétsebességes, aluhengeres Berva VT50-nel. A moped külsejét és műszaki színvonalát tekintve megfelelt a kor átlagának. A szép vonalú burkolat mélyre húzott sárvédőivel és a karburátort takaró lemezekkel tiszta üzemet ígért. Alatta korszerű műszaki megoldások rejtőztek: kormányváltó, elöl-hátul lengőkaros felfüggesztés, telefékdobos agyak, kormányról működtethető elektromos kürt, távolsági fényszóróval is felszerelt első lámpa. A moped ekkor 5200 Ft-ba került.

A megbízhatósággal sorozatos problémák akadtak. A motor a Bervával még elbírt valahogyan, de a nehezebb és nagyobb homlokfelületű Pannihoz már gyengének bizonyult. Ezért átalakították a szívócsatornát, ezzel 1,8 lóerőre növekedett a teljesítmény. A váz nem mindig bírta az igénybevételt, ezért 1960-ban megerősítették a kormánytoknál. A korai Bervák első felfüggesztése gyengének bizonyult, a lengőkarok gyakran törtek és a fékek sem álltak a helyzet magaslatán, így még ebben az évben új lengőkarokat és fékkulcsokat építettek be.

A módosítások másra is kiterjedtek: próbálták a gyártást minél egyszerűbbé és olcsóbbá tenni, illetve - különösen az után, hogy 1960-tól a Panni is a Finomszerelvénygyárban készült - egységesíteni az egyes alkatrészeket. Ezért aztán az ívelt kormányt egyenes csőkormányra cserélték, elhagyták a nyereg állítási lehetőségét, a gyártás vége felé megszüntették a kerékpárüzemet (innentől kezdve nem lehetett pedállal hajtani a motort, a pedálok csak indításra, fékezésre és lábtartóként voltak használhatóak) és a motor megkapta a Panni fém tanksapkáját.

Többször tervezték a típus modernizálását, voltak tervek egy turbóhűtéses, nagyobb teljesítményű változatra is Berva Extra néven. A fejlesztési pénzek hiánya miatt azonban ez az ötlet nem valósult meg.

A motor gyártását 1962-ben állították le a csökkenő kereslet és a KGST-n belüli járműipari profilrendezés miatt, ezek után a kereskedelem külföldről importált mopedeket.

Forrás: wikipédia